Array
(
    [0] => garmin-academy-pontossag
)
Array
(
    [MID] => 1528
    [PARENT_MID] => 0
    [CK] => NAVIGATE
    [LNG] => HUN
    [MENULABEL] => Academy - pontosság
    [PID] => 1464
    [NEWSID] => 0
    [ACTION] => garmin-academy-pontossag
    [MENUTYPE] => LINK
    [CATSUBSLENGTH] => 0
    [ISCATMENU] => 0
    [TARGET] => 
    [MENUPOS] => 22
    [MENUACCLEVEL] => 30
    [MAINCODE_VISIBLE] => 1
    [SUBCODE_VISIBLE] => 1
    [SECSUBCODE_VISIBLE] => 1
    [ADMSIGN] => 0
)

Garmin Academy - Pontosság - távolságmérés, magasság

A sportórák a távolságot kétféleképpen mérhetik:

  • becslés lépésszám alapján (egyszerűbb eszközök, vagy beltéri tevékenységek)
  • GPS-es távolságmérés

Az első eset egy egyszerű becslés, ami egy megadott vagy kalibrált lépéshosszal történő szorzáson alapul, ezért ezt most nem részletezzük.

A GPS-es távolság- és ezzel együtt tempómérés pillanatnyi pontossága több körülménytől is függ:

  • A GPS rendszer pontossága a hivatalos definíció szerint 5-15m, ami az ún. abszolút pontosságot jelenti. Vagyis ha kimérünk egy pontot, majd másnap visszanavigálunk rá, akkor az valahol egy 5-15m sugarú körben lesz. A relatív pontosság (elmozdulás mérése) ennél jóval pontosabb, vagyis nem lesz minden egyes másodpercben 5-15m hiba hol erre, hol arra. De ez a hiba 0 sem lesz, tehát ezzel is kalkulálnunk kell.
  • A rendszer műholdjai nem állandó pozícióban vannak, hanem különféle pályákon keringenek. (https://en.wikipedia.org/wiki/GPS_satellite_blocks) Ennek köszönhetően mindig más és más a műholdállás, vagyis az égboltba “betakaró” tereptárgyak (épületek, hegyek, völgyek) és a műholdak mozgása együttesen egy folyamatosan változó környezet ad. Ezzel magyarázható például, ha egy adott útszakasz mérése egyszer nagyon pontos, legközelebb pedig kiugrásokat tartalmaz a rögzített nyomvonal. Igen, ez a “szép egyenes track” és a “rettenetes girbe-gurba track” című jelenség.
  • A sportoló keze mozog, teste pedig minden pillanatban más területet takar ki az égboltból, ráadásul még forgolódik is. Emiatt az óra gyakran másodpercenként kénytelen új műholdakra koncentráni. Az ebből adódó kellemetlenséget igyekszik korrigálni a készülék, de a fenti tényezőkkel összeadódva ezt sem hagyható figyelmen kívül.
  • A különféle tereptárgyak nem csak takarni képesek az égboltot, hanem visszaverődéseket is okozhatnak. Ha pl. egy nagyobb épület, vagy vasszerkezet mellett haladunk el, akkor előfordulhat, hogy egy-egy pillanatban az óra nem csak a direktben a műholdakról érkező jeleket kapja meg, hanem egy visszavert foszlányt is, amiről könnyű belátni, hogy kicsit hosszabb utat tett meg, mint a direktben érkező jelek. Ettől máris előállhat egy pillanatnyi ugrás a nyomvonalban (és a mért távban), mivel a GPS működésének alapja az egyes műholdaktól mért távolságokból történő háromszögelés.
  • A különféle GPS chipsetek és az azok jeleit feldolgozó szoftverek más-más korrekciós, “simító” algoritmusokat használnak. Egy ilyen algoritmus optimalizálható autózásra, repülésre vagy hajózásra (ahol nem jellemző a takarás), vagy akár városi/terepi sportokra, ahol gyakran kell számolni takarással, visszaverődéssel, gyakran változó mozgásiránnyal. Az algoritmusokat a gyártók próbálják folyamatosan finomítani, ennek köszönhető, hogy egy-egy tevékenységtípus esetén hirtelen beáll némi javulás, vagy akár egy kis romlás tapasztalható pl. a rögzített nyomvonal simasága terén.

A fentiek alapján minek nincs értelme?

  • A “Milyen pontosan méri a távolságot?” kérdésnek. A válasz nem lehet egy darab egzakt százalékos érték. Általános becslést lehet adni a pontosságra (pl. 1-3%), de ez nagyban függ a használat módjától. Egy egyenletes tempójú bringázás a Hortobágyon optimális műholdállás mellett nyilvánvalóan pontosabb mérést eredményez, mint egy belvárosi séta a szűk utcákban, szerencsétlen műholdállás mellett.
  • Az összehasonlítások többségének. “Ma 10km-t mért, ugyanez a futás múlt héten 10.2km volt”, vagy “együtt futottunk a hegyen, nekem kereken 21km lett, a társamnak csak 20.6”. Természetesen ha a különbség nagyon látványos, akkor lehet a háttérben GPS-hiba, de a fentiek alapján látható, hogy ha minden körülmény szerencsétlenül áll össze, komolyabb eltérések is előfordulhatnak. Ez közel sem általános, de nem is lehetetlen.
  • Életedet rábízni, geodéziai pontosságot elvárni, vagy kiugrón pontos mérésként hagyatkozni a GPS-es mérésre (pl. precízen kimért versenytáv). Ezek az órák segédeszközök, amelyek hatékonyan segíthetik az edzéseidet, azok rögzítését, elemzését és összegzését. Igen, a mérésekben lehetnek pontatlanságok. De gondolj arra, hogy nem is olyan régen még az olimpiára is egy darab mechanikus stopperrel és kockás füzettel készültek az emberek… :)

Hogyan javítható a pontosság?

A körülmények nagy részére nem lesz ráhatásunk. A mérés pontossága viszont javítható, ha tevékenység indításakor nem mozogsz, hanem álló helyzetben, látható égbolt alatt adsz időt a GPS-nek, hogy magához térjen. Ha ez megtörtént, még mindig érdemes nem azonnal indítani a rögzítést, mivel az első másodpercekben a pozíció pontatlanabb, van némi “kilengése”. Ha ebben az állapotban indítod a tevékenységet, és “félkész” vétellel beszaladsz az épületek közé, az könnyedén okozhat hosszan pontatlanságot, mivel egy pontos pozícióhoz képest ez elmozdulás pontosabban lesz rögzíthető.

Az újabb vevők a GLONASS (orosz rendszer) jeleinek fogadására is képesek. A tapasztalat az, hogy jó vételi viszonyok mellett a GLONASS bekapcsolása inkább ingadozásokat okoz, mint segít. Akkor célszerű használnod, ha nem annyira a tűpontos mérés, hanem a pozíció megtartása a fontos bizonyos navigációs helyzetekben, pl. egy szűk völgyben túrázva. Ekkor lehet, hogy a mérés pontatlan lesz, és lesz 30m hiba a pozíciódban, de nem fogja elveszíteni a készülék a helyzetedet. Hogy kinél hol van ez a “pontosság” vs. “csak legyen valami!” küszöb, egyénenként más. Próbáld ki a GLONASS-t, és ha nem tetszik, kapcsold ki!

Magasságmérés

A magasság mérése két módszerrel lehetséges:

  • GPS-alapon: a tengerszint feletti magasság mérése a műholdak adatai alapján történik. Ennek pontossága jóval gyengébb, mint a GPS vetületi (2D) pontossága, vagyis akár 20-30m is lehet. Sőt, ha a vételi körülmények romlanak (pl. egy beszaladsz egy szűk völgybe), akkor a magasságérték kezd először látványosan elkúszni a valóságtól. Ez a mérési módszer nem kifejezetten alkalmas arra, hogy pl. egy terepfutás alkalmával nagyon pontos szintemelkedést számítsunk belőle, mivel adott esetben másodpercről másodpercre több métert is változhat a számított magasságérték.
  • A barometrikus magasságmérés nevéhez híven a környezeti légnyomás mérésén alapul. Ha növekszik a magasság, csökken a nyomás, és fordítva. A barométer szenzor által rögzített légnyomásból az óra szoftvere számolja az aktuális magasságértéket, valamint az emelkedés, süllyedés, függőleges sebesség, meredekség adatokat.

A fentiek közül most a barometrikus mérést tárgyaljuk kicsit részletesebben.

Közismert, hogy a légnyomást az időjárás változása is befolyásolja, ezért a barometrikus magasságmérőt képtelenség örök időkre úgy bekalibrálni, hogy az onnantól mindig pontos legyen. Ha egy adott tevékenység során az abszolút magasság is fontos, akkor annak kezdetén be kell kalibrálnod a magasságmérőt, egyszerűen megadva a pontos magasságot egy ismert helyen. Az órában lévő barométer innentől csak a változásokat méri és rögzíti.

A barometrikus magasságmérőt leginkább befolyásoló tényező az időjárás. Egy hirtelen érkező időjárási front akár többször 10m-rel is eltolhatja az értéket rövid idő alatt. Ez sajnos a bolygó sajátossága, 100%-ban nem fogjuk tudni kiküszöbölni.

A barométerrel rendelkező órák és túra GPS-ek nagy része képes ún. automatikus kalibrációra. Ez annyit jelent, hogy a szoftver figyeli a barométerből-, illetve a műholdakból számolt magasságértéket, és ha a kettő elkezd határozottan széttartani, akkor a barométerből érkező értéket fokozatosan korrigálja. Ez hangsúlyozottan csak akkor hozhat eredményt, ha megfelelő GPS-vétel is van az adott pillanatban. Tehát azoknál az eszközöknél, amik GPS-től függetlenül, pusztán a barométerből is adnak egy magasságértéket (pl. sportórák kikapcsolt GPS-vevővel, napi óra üzemmódban) előfordulhat, hogy a magasság értéke a szobában üldögélve komolyabb mértékben változik. Ennek oka, hogy GPS-magasság híján az óra nem tudja magától kitalálni, hogy a légnyomás változását tényleges magasságváltozás, vagy egy kis légnyomásugrás okozta.

Az elvárható pontosság - a GPS-es távolságméréshez hasonlóan - itt sem adható meg egy darab konkrét számmal. A barométer szenzor esetleges hibáit nem feltétlenül az jelzi, hogy elindulsz 300m-ről, majd mikor 6 óra múlva visszaérsz, az óra 270 vagy 353m-t mutat, mert ez akár egy határozottabb légnyomásváltozás eredménye is lehet. Akkor gyanakodhatsz hibára, ha az órát az asztalra letéve gyorsan pörög a magasságérték, esetleg túra közben egy fix értéken beragad, vagy ha hirtelen irreális értéket mutat (500m-en sétálva váratlanul 16000m-re ugrik, majd 10 perc múlva vissza). Ezeket persze még mindig okozhatja szoftveres probléma is, sokszor a készülék gyári visszaállítása is segít.