Garmin GPS a zoológia szolgálatában

Oláh György Dél-Amerikába indul az eTrex Legend CX-készülékkel

Egy Garmin GPS lesz Oláh György zoológus kutató egyik legfontosabb útitársa a 2008 júniusában kezdődő, három részből álló dél-amerikai expedíció során. A kutatás az esőerdő madaraira, főként a papagájok fajfenntartására irányul. Hogy hogyan lehet a zoológiában egy GPS-készülékre támaszkodni, kiderül az Oláh Györggyel készült interjúból.

- Magyarországon meglehetősen egzotikus dolog papagájokkal foglalkozni...
- Gyerekkorom óta elbűvöltek ezek a különös madarak, mivel nagyon színes lények, megkedveltem őket a különböző természetfilmekben, nagyon vonzónak találtam az élőhelyüket, a trópusi vidékeket. Természetesen az is csábítóan hatott, hogy a kutatómunka összeköthető távoli földrészekre való utazással, más országok megismerésével. A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának zoológus szakán folytatott tanulmányaim során alakult ki bennem az elhatározás, hogy a papagájokkal szeretnék foglalkozni.

- Laikusok számára hogyan lehet elmagyarázni, mit rejt a zoológia tudományága?
- Nevezhetjük a biológia egy szűkebb részének, magyarul hívhatjuk állattannak. A zoológus valamilyen állatcsoportra, vagy netán fajra szakosodik, az a kutatási területe. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyetemen ne tanultunk volna botanikát, anatómiát vagy épp állatorvosi ismereteket.

- Milyen kutatási területeid voltak eddig?
- A szakdolgozatomban urbanizálódott, vagyis városi madarak szennyezett ivóvizekhez való alkalmazkodását vizsgáltam. Külföldi expedíciókban is részt vettem, ahol leginkább papagájokat figyeltünk meg, Németországban egy tengerökológiai kutatásba kapcsolódtam be, Dániában pedig vörös kányákkal kapcsolatos kutatásokat végzett csoportunk.

- Hogyan lehet bekapcsolódni egy ilyen projektbe?
- Sajnos arra nem számíthatok, hogy konkrét megkeresés érkezik, hogy valamilyen expedícióban közreműködjek. Interneten keresztül szoktam pályázatokat keresni, szerencsére egyre tágabbak a lehetőségek. Persze egyszerűbb a helyzet, ha már van valamilyen fennálló kapcsolat az expedíció résztvevőivel, korábbi közös munka vagy egy szakmai ajánlás révén. A mostani expedíciók is hasonló módon szerveződtek.

- Mit kell tudnunk a három expedícióról?
- Júniusban indulok, az első két hónapot Peruban töltöm egy őserdőben található, ezért elég nehezen megközelíthető kutatóközpontban. Ez a terület büszkélkedhet egyébként a világ leggazdagabb fajdiverzitásával madarakra vetítve, ami nagyjából 600 madárfaj előfordulását jelenti a területen, ezért várhatóan többféle madárfajjal is foglalkozunk majd, de a fő kutatási cél az arapapagájok megfigyelése lesz. Ezt követően egy bolíviai kutatásban veszek majd részt októberig, végül Ecuadorban zárul a dél-amerikai túrám – ezekben az országokban két különösen veszélyeztetett papagájfaj áll majd a kutatás középpontjában.

- Milyen eredményeket hozhat majd a kutatás?
- Nekem, mint magyarországi kutatónak, akinek ritkán adódik lehetősége bekapcsolódni ilyen szakmai munkába, mindenképpen nagyon hasznos tapasztalatokat hoz majd a túra. Ez pedig a jövőben pozitívan befolyásolhatja a kutatói pályafutásomat, előmenetelemet is. A csoportunk céljait tekintve elmondható, hogy napjainkban egyre fontosabbá válnak a konzerváció-biológiai célú kutatások, amelyek a fajmegőrzésre irányulnak, a különösen veszélyeztetett fajokat figyelik meg a szaporulatuk, egyedszámuk szempontjából. Ez alapján felbecsülhető, hogy mennyire életképes a faj természetes populációja, s adott esetben tudományos javaslatot, konkrét tervet lehet megfogalmazni az adott ország kormányának, szakmai szerveinek, hogy milyen lépések szükségesek a fajok fenntartása érdekében.

- Mi jelenti számodra a kutatás legérdekesebb részét?
- Jelen lenni a fiókák első szárnycsapásánál, látni azt, hogy hogyan tanulnak meg repülni. Ehhez kitartásra, türelemre van szükség, és meg kell találnunk a madarak fészekrakó helyeit, hogy figyelemmel kísérhessük a fiókák első életszakaszát.

- Milyen eszközök segítik a kutatói munkádat?
- Alapvető és hagyományos eszközök, amelyek a madármegfigyeléshez, a terepbejáráshoz szükségesek, mint például távcső, fényképezőgép, vagy akár kötél, amellyel jobban megközelíthetővé válnak az egyes madarak költőhelyei. De kiemelném a GPS-készülékek hasznosságát, fontosságát is, mivel segítségükkel pontosan nyomon követhető, hol találhatók a fészkelő helyek, meghatározhatók azok a koordináták, ahová később vissza kell még térnünk. A mostani túrámon a Navi-Gate Kft. jóvoltából egy Garmin eTrex Legend CX készülék lesz majd az egyik legfontosabb felszerelésem. A Garmin GPS-termékcsalád nagy előnye, hogy külön gondoltak a túrázók, terepen sportolók, kutatók igényeire.

- Nem is gondolná az ember, hogy ma már a kutatómunkában is szerepet játszanak a GPS-ek.
- Pedig egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak. Sok esetben a tudományos cikkekben is leközlik a GPS-koordinátákat, és a legkülönbözőbb terepkutatások alapkellékévé vált a navigációs készülék. A latin-amerikai projektekben azonban sokszor azt tapasztaltam, hogy csak egy, vagy két készülékkel rendelkezik a csapat, ami nehezítette a munkánkat. Így, hogy nekem saját készülékem lesz, jobban tervezhetővé válnak a feladatok.

- Tudsz olyan esetet felidézni, amikor a GPS-nek nagy hasznát vettétek?
- Ugyan az őserdőkről nem találhatók térképek, de a készüléket tudtuk arra használni, hogy az egyes ösvények útvonalait tárolja – így amikor a sűrű dzsungelben eltévedtünk, a GPS mutatta meg, melyik ösvényen tudunk visszajutni a kiindulópontunkhoz.

- Milyen veszélyeknek vagytok kitéve az őserdőben?
- A fáramászásból adódó balesetektől kezdve, a különböző fertőzéseken, parazitákon át, a vadállatok közelségén keresztül, a természeti csapásokig sok mindennek.

- Egy ilyen utazás biztos nagyon körültekintő és hosszas előkészítést igényel.
- A legfontosabb az volt, hogy visszaigazolást kapjak a kutatócsoportoktól, hogy számítanak a közreműködésemre, készek a fogadásomra. Minél hamarabb meg kellett vásárolni a repülőjegyet, engedélyt kellett igényelni a külföldi kutatói tartózkodáshoz, be kell majd szerezni a szükséges oltásokat – tehát több hetes, sőt hónapos előkészületről van szó.

- Van otthon papagájod?
- Most sajnos nincs, de semmi kifogásom nincs ellene, ha valaki tart otthon madarat. Természetesen más életkörülmények adottak így a madarak számára, mint az élőhelyükön, de mivel ma már az EU tavaly januárban elfogadott szabályozásának köszönhetően csak tenyésztett madarakat tarthatunk, vadon befogottakat már nem hozhatnak be a közösségbe, így kevesebb problémát okozunk a fajok természetbeni fenntartásában. Ugyanakkor az is meghatározó, hogy a madár gazdája hogyan bánik az állattal, kielégít-e a mozgásigényét, ápolja-e, körülveszi-e szeretettel – mivel a madarak is kellően intelligensek és igénylik ezt.